Külföldi lakcím bejegyzése, kijelentkezés Magyarországról biztonságosan, ügyvédi titokvédelem mellett


Milyen következményekkel jár, ha külföldre átjelentkezünk?

o   Magyarországi címünkre nem kézbesíthető érvényesen levél, csak ha kézbesítési megbízottat adunk meg

o   A magyar adórendszer alól átkerülhetünk egy másik ország adózása alá, mint magánszemélyek, ami kedvezőbb adómértékeket eredményezhet

o   Olyan szolgáltatásokra válhatunk jogosulttá külföldön, mint az egészségügy, EUR alapú ingatlan hitelek, vagy külföldi telefonszolgáltató

o   Mentesülhetünk a magyar TB fizetés alól

o   Külföldön szerezhetünk társadalombiztosítási és nyugdíj jogosultságot

o   Gyermekünk külföldön szerezhet jogot iskolázásra, állami ellátásokra


Néhány tévhit eloszlatása a külföldi lakcímmel kapcsolatban

o   Magyarországi nyugdíj befizetéseinket nem veszítjük el, azok külföldön beszámítanak

o   Külföldi befizetéseink itthon beszámítanak, ha itthon megyünk nyugdíjba

o   A magyar állam nem követelhet tőlünk TB-t a „kieső” időre

o   Nem kell ugyanúgy Magyarországon is adóznunk

o   A bank nem mondhatja fel hitelünket

o   Európai TB kártyával itt is ugyanúgy jogosultak vagyunk állami egészségügyi ellátásra

o   Attól, hogy a családfő kijelentkezik, a család viszont nem, nem érnek senkit hátrányok

o   A magyar állam nem vizsgálhatja, hogy az EU-n belül hol hány napot tartózkodunk

o   Nem kell felszámolnia magyarországi otthonát

o   Nem feltétlenül kell Magyarországról kijelentkeznie sem


2010-2020 között a KSH hivatalos adatai szerint több, mint 600.000 magyar állampolgár jelentkezett ki hosszabb-rövidebb időre Magyarországról, külföldre átjelentkezve. E mögött általában külföldi munkavállalás vagy cégalapítás, vállalkozási tevékenység áll. Ehhez képest meglepő, hogy saját magunkon kívül nem ismerünk sok ügyvédi irodát, aki magyar ügyfeleit ebben a folyamatban segíti.


Nem könnyű bejelentkezni külföldre? Miért van szükség ehhez ügyvédi segítségre?


Az, hogy egy jog megillet valakit, nem jelenti automatikusan, hogy ez a valaki könnyen, akadályok nélkül tudja gyakorolni ezt a jogot. Ennek oka, hogy az Európai Unióval kapcsolatos polgári jogokat nem oktatják, terjesztik és tudatosítják a magyarokban, mint európai polgárokban. Van olyan hozzánk csatlakozott, kiváló ügyvéd, aki azelőtt ügyvédként sem rendelkezett gyakorlati rálátással, milyen konkrét jogosultságokat jelent az EU, és azokat hogyan lehet gyakorolni. Külföldön bejelentkezni egy adminisztratív procedúra, éppúgy, mint céget alapítani, vagy ingatant vásárolni, ami éppúgy alapjog. Nem baj, ha nem rendelkezik benne tapasztalattal, mi segítünk Önnek. Az érem másik oldala, hogy a külföldre történő bejelentkezés és egy másik országból (pl. Magyarországról) való kijelentkezés jár jogi következményekkel, akár pozitív, akár negatív értelemben. Ezeket át kell beszélni, mielőtt Ön meglépi ezt a lépést.


Hogy lehet úgy bejelentkezni külföldön, hogy közben itthonról nem jelentkezünk ki?


Hadd válaszoljunk kérdéssel: hogy lehet, hogy választások előtt bizonyos választó kerületekben megszaporodnak a lakosok, noha nem laknak az adott településen, és mégsem érvénytelenítik a választási eredményeket? A magyar jogban a lakcímbejelentés adminisztratív lépés. Nálunk „ideiglenes lakcímnek” illetve „tartózkodási helynek” nevezik, ha egyik címen vagyunk állandóra bejelentkezve, azonban akár évek óta másik címen lakunk. Az sem törvénytelen, ha egyik címen be vagyunk jelentkezve, de már évtizedek óta nem lakunk ott ténylegesen, és ahol lakunk, ott nem vagyunk bejelentkezve. Ügyvédként minden ügyletnél lakcím ellenőrzést végzünk, ezért ha valakinek, nekünk elhiheti, hogy a bejelentett lakcím Magyarországon csupán virtuális, adminisztratív kategória, ami mellett nyugodtan bejelentkezhet külföldön is. 


Hol adózok, ha itthon is-, és külföldön is be vagyok jelentkezve?


Egy ember akár három európai uniós országban is rendelkezhet bejelentett lakcímmel, vagy nevezhetjük tartózkodási helynek. Azt azonban, hogy melyik ország adójoga vonatkozik rá, azt az adott országok közötti kettős adózást elkerülő egyezmények határozzák meg. Mint gyakran ismételjük, azt lehetetlen vizsgálni, bizonyítani, hogy egy ember melyik EU-s országban tartózkodik többet. Ezért az a recept, ami működik az EU és az EU-hoz képest harmadik országok vonatkozásában (a 180/90 nap jogelve) az nem működik az EU-n belül, mivel nincsenek határok. Az EU-s polgár igen nagy szabadsággal rendelkezik azon a téren, hogy mely EU-s jogrendszer adózási szabályai alá szeretne tartozni. Ennek korlátait a jogszabályok jelölik ki, például tipikusan egyik EU-s tagállamban végzett munkát ezen EU-s tagállamban fogják megadóztatni, vagy egy EU-s cég nyereségét a bejegyzés szerinti országban fogják megadóztatni stb. Külföldi lakcím bejelentéssel, és a magyarországi kijelentkezéssel kapcsolatos szolgáltatásunk abból nőtt ki, hogy ilyen élethelyzetben lévő embereknek segítettünk a személyes adótervezésben. A magyar jogi szakma hozzáállását elárulja, hogy legtöbb ügyfelünket saját ügyvédjük küldi hozzánk, a nemzetközi adójoggal ugyanis kevesen foglalkoznak szívesen. 


Nem minősül valamiféle adóelkerülésnek a külföldi lakcím létesítése?


A hazánk immunrendszerét fél évszázadig gyengítő vírus, a „múlt rendszer” szövődménye, hogy a mai napig kicsit kényelmetlenül érezzük magunkat, ha külföldre költözésről van szó. Pedig a rendszerváltás óta eltelt három évtized, amelyből lassan két évtizedet töltöttünk egy olyan nemzetközi szövetségben, az EU-ban, amelyben EU-s polgári alapjog, hogy bármelyik EU-s tagállamba szabadon átjelentkezhetünk, ott élhetünk, tartózkodhatunk. Ezt a szabadságjogot sem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerűen gyakorolni. A mozgásterünk, szabadságunk azonban sokkal nagyobb, mint a legtöbben gondoljuk. Azért érdemes nemzetközi adójogra szakosodott ügyvédi irodát bevonni a folyamatba, hogy szabadságjogunkkal úgy tudjunk élni, hogy nem merül fel az esetleges visszaélés gyanúja, és ténylegesen sem lépünk át bizonyos vörös vonalakat. Ilyen például az, hogy valahol kell adórezidensi státusszal rendelkeznünk (nem élhetünk adózás szempontjából vákumban, ahol sehová sem tartozunk). Ilyen az is, hogy ahol adórezidensek leszünk, ott kell rendelkeznünk valamiféle valós kötődéssel, kapcsolattal. Ez lehet az adott országban egy vállalkozás. Lehet egy ingatlan, vagy hely, amit az otthonunknak tekintünk, függetlenül az itt töltött idő mértékétől. Lehet az adott országban egy tanulmányi program, vagy távlati cél, emberi kapcsolat. Ennek tárgyilagos elemzésében segítünk Önnek.