Adóalanyisággal kapcsolatos tanácsadásunk két témakört ölel fel:
a) több országhoz való kötődés esetén a nemzetközi jog szerint mely ország adóalanyainak minősülsz
b) hol érdemes letelepdned, adóalanyiságot létesítened, ha a lehető legalacsonyabb adókulccsal szeretnéd leadózni személyes jövedelmed
Az adóalanyisággal kapcsolatos tanácsadás esetén tehát nem a vállalkozás, hanem a vállalkozás mögött álló magánszemélyek -tulajdonosok, ügyvezetők, munkavállalók- személyére vonatkozó adójogszabályokat vizsgáljuk. 2010. óta több mint 1 millió magyar állampolgár költözött külföldre a méltó megélhetés miatt, így mondhatjuk, hogy az ország lakosságának 10%-a már szembesült közvetlenül vagy közvetve az adóalanyiság témakörével.
Az adóalanyiság főbb alapelvei
Az adóalanyiságodat három fő tényező határozza meg:
a) bejelentett lakcímed
b) egy adott államhoz való elsődleges kötődésed
c) az állampolgárságod
Az adóalanyiság mint szakterület azzal foglalkozik, hogy egyedi körülményei alapján mely ország(ok) adóalanya vagy, és mely ország adóalanyisága lenne a legkedvezőbb számodra.
A vállalkozásod adótervezése, adóoptimalizációja nem lehet teljes az adóalanyiságod vizsgálata és tudatos mérlegelése nélkül. Ha nem tervezel tudatosan, akkor egy vagy több állam automatikusan a saját adóalanyának fog tekinteni, és akár kétszeres- vagy háromszoros adóztatás alá eshetsz.
2010. óta Magyarországot több, mint 1,3 millióan hagyták el, és ez a szám növekszik, sokan közülük azonban külföldi lakcímük létesítésekor elfelejtettek kijelentkezni korábbi magyarországi lakcímükről. Egyre többen keresnek meg minket azzal, hogy fellebbezzünk meg több évnyi adót megállapító határozatokat, ami kizárólag azért történt, mert az illető elmulasztott kijelentkezni megszűnt magyarországi lakcíméről. Sajnos ezekben az esetekben a fellebbezésnek nincs esélye, ugyanis a magyar lakcím -még ha ténylegesen az ügyfél nem is járt Magyarországon az érintett években- bizonyíték az adóhatóság előtt.
Egy adott államhoz való elsődleges kötődésed
Egy embernek gyakran több bejelentett lakcíme van, akár három-négy is, és különböző szinten mindegyik államhoz kötődik. Ha a lakcím alapján nem egyértelmű az adóalanyiság, sor kerülhet annak vizsgálatára, hogy az adott illető mely országhoz kötődött jobban.
Gyakori példa a vendégmunkás esete, aki az év 350 napjában külföldön dolgozik, családja és vagyona azonban Magyarországhoz köti. Ebben az esetben lényeges kérdés, hogy az illető hol adóalany, hiszen nem mindegy, hogy például az 50% feletti német adóteher után Magyarország kivet-e rá még további 30,5% adót.
Nem szerencsés két országban lakcímet fenntartani, ezzel jogilag két ország adóalanyiságának is minősülni, mivel ebben az esetben mindkét állam abban érdekelt, hogy a saját adóalanyának tekintse az adott illetőt.
Az állampolgárságod
Bizonyos államok állampolgársága (pl. U.S.A.) azzal jár, hogy az adott személy függetlenül az egyéb, adóalanyiságot meghatározó szabályoktól, az állampolgársága szerinti országban mindenképp adóköteles. Ezeket a helyzeteket a kettős adózást elkerülő egyezmények értelmezésével lehet kezelni, ami magas szintű nemzetközi adójogi kompetenciát igényel.
Mi történik Magyarország EU-s tagságának megszűnésekor?
Magyarország EU-s tagságának megszűnése esetén a Brexithez hasonlóan 1-3 éven keresztül jogértelmezési bizonytalanság várható, ami kiszámíthatatlan jogalkalmazáshoz is vezet. 1-3 év alatt kialakul egy új szabályrendszer és gyakorlat, amely az Európai Unió és Magyarország, mint idegen, ún. harmadik állam kapcsolatát szabályozza. A Brexit után mind a 27 EU-s tagállamban éltek letelepedett brit állampolgárok. Sajnos minden egyes ország eltérően értelmezte, hogy a Brexit alapján hogyan kell kezelnie ezeket a helyi rezidenseket, és több országban évekbe telt, míg kiderült, nekik milyen dokumentumot kell kapniuk, kérelmezniük, hogy helyi rezidensek maradhassanak. Londoni irodánk a mai napig kap ilyen megbízásokat. Egy esetleges Huxit esetén leginkább Ausztria, Németország és Hollandia magyar rezidenseinek helyzetét kell mielőbb tisztázni, mivel ezekben az EU-s országokban él a legtöbb magyar. Nem kevésbé nehéz helyzetben lesznek az angliai magyarok, ugyanis jelenlegi jogi státuszukat Nagy Britannia és az EU közötti egyezményrendszer szabályozza, ez viszont már nem terjedki rájuk a Huxit után. Ha felmerülhet, hogy a Huxit idején egy másik EU-s ország rezidense is vagy, mindeképp érdemes előre tervezned, és az adott országban olyan jogi státuszt szerezned (akár kettős állampolgárság), ami megvéd a jogbizonytalansággal szemben a Huxit idején.
Adóalanyiságoddal kapcsolatos tanácsadásért foglalj időpontot konzultációra ide kattintva.