Ide kattintva foglaljon időpontot jogi audit csomagunkra


A jogi audit lényege egy vállalkozás rendszer szintű, jogi szempontú átvilágítása. Ennek leggyakoribb célja (1) a működési költségek-, adó- illetve kockázat csökkentése, illetve (2) a jogszabályi környezetnek való teljes körű megfelelés (compliance). A jogi audit szolgáltatás előre nem meghatározható mennyiségű munkaórát követel meg több specializálódott, a saját szakterületén 10+ év gyakorlattal rendelkező szakértő részéről. A díjazás tekintetében Ön választ: megállapodhat velünk óradíjban (30.000 Ft. / óra) vagy az első évben elért megtakarítás 30%-át kitevő átalánydíjban.

A jogi audit alapvetően egy konzultációs folyamat, ezért irányadók a konzultáció menüpont alatt megosztott információk. Itt csupán azt a tematikát szeretnénk röviden áttekinteni, amelyet egy általunk végzett jogi audit felölel. Az audit három nagy területre, a vállalkozás belső- és külső jogviszonyaira, valamint az adózási kérdésekre terjed ki. A tematika persze szubjektív, a rendszeresen visszatérő kérdéseket többféleképp lehetne csoportosítani. Ez a csoportosítási mód az évek során bevált, azonban egyedi igények szerint lehetőség van másfajta kategorizálásra is. Nem minden audit terjed ki egyformán minden részterületre, valamilyen mértékben azonban meg kell ismerni a működés valamennyi jogi aspektusát.

I. A VÁLLALKOZÁS BELSŐ JOGVISZONYAI

1. Vállalkozási forma

A vállalkozás egy rendszer, amelynek célja, hogy a tulajdonosok számára maximalizálja a gazdasági hasznot, a kockázat és a költségek minimalizálása mellett. Legtöbbször a vállalkozás egyetlen elemből, egyetlen "cégből" áll, amelyet a vállalkozási tevékenység kezdetén, az adott jogi formával kapcsolatos jogi ismeretek nélkül a tulajdonos megalapított. Az audit célja, hogy érintőlegesen bemutassa, hatékonyabban működhetne-e egy másik cég forma (pl. Kft. helyett egy Bt., vagy Kft. helyett Rt.) vagy egy több cégből álló rendszer (legalább két cégből), a fenntartási költségeket is figyelembe véve. Jogi audit tevékenységünknek köszönhetően közreműködtünk már egy négy cégből álló rendszer tervezésében és létrehozásában is, amely ez évek során bizonyította stabilitását egy egyetlen cégből álló vállalkozási struktúrával szemben.

2. Tulajdonosi struktúra

A tulajdonosi struktúra jelenti egyrészt azt, aki ténylegesen meghozza a stratégiai döntéseket, és a vállalkozás eredményéből részesül, és jelentheti azt a formális struktúrát is, amely névlegesen tulajdonolja a céget, adózási-, vagy egyéb okokból (például a valódi tulajdonos háttérben maradása miatt).

3. Menedzsment struktúra

A fejlett vállalkozási struktúrákban elválik egymástól a menedzsment és a tulajdon. A tulajdonos szerepe a működés megkezdéséhez-, esetenként a folytatásához szükséges tőke biztosítása és a stratégiai döntések meghozatala, a menedzsment feladata ennek mentén az operatív irányítás. A magyar gyakorlatban jellemző, hogy a céget egy személyben egy tulajdonos-ügyvezető irányítja, azon funkciókat (jog-, pénzügy-, HR), amelyek külföldön tipikusan egy testületi menedzsment kezében vannak, külső szállítók biztosítják.

4. Tulajdonosi ellenőrzés

Ha a menedzsmen és a tulajdon elválik, tárgyi- (pl. egy szoftver) vagy/és személyi eszközökkel (példáu felügyelő testüllet) biztosítani kell a tulajdonosi érdekek érvényesülését.

5. Munkavállalók

A munkavállalókkal fennálló jogviszonyokat tipikusan belső jogviszonyoknak tekintjük. Ennek oka, hogy a munkavállalónak jellemzően egyetlen bevételi forrása a vállalkozással fennálló munkajogviszony, ami kiszolgáltatottá teszi, miközben a vállalkozás is kiszolgáltatott, hiszen kifelé a munkavállalók testesítik meg harmadik személyek előtt. Ezért a munkajogviszonyokat úgy kell megtervezni, hogy az ösztönözze a munkavállalókat a folyamatos, egységesen magas szintű teljesítményre. Minden piacon nagy a kereslet a más által betanított munkavállalók iránt, így a munkavállalók megtartása fontos érdek lehet.

II. A VÁLLALKOZÁS KÜLSŐ JOGVISZONYAI

1. Szállítók

Szállítóknak hívjuk azon külső szereplőket, akik valamely terméket vagy szolgáltatásokat szállítanak. Stratégiai szállítónak minősíthetjük azt, akinek terméke vagy szolgáltatása átmeneti hiány, akadozás esetén jelentősen megnehezítené, vagy ideiglenesen akadályozná a vállalkozás gördülékeny működését. Az audit célja a szállítókkal való szerződéses jogviszonyok áttekintése, illetve annak mérlegelése, hogy a költségesebb munkaviszony helyett (79% járulékteher) alkalmazható-e egy kedvezőbb költségű és kockázatú szállítói kapcsolat.

2. Vevők

A vevő kapcsolatok képezik a legnagyobb kockázatot egy cég működése során, hiszen ha ezen a téren következik be krízis, az közvetlenül kihat az árbevételre, és ezen keresztül minden más területre. A vevőkkel fennálló kapcsolat szerződéses struktúrája létfontosságú a fenntartható növekedési pályához. A "brand", mint a vállalkozást megtestesítő értékmérő valójában nem más, mint ahogy a vállalkozást a vevői látják.

3. Egyéb, bíróság, illetve hatóságok előtt folyó ügyek

A bíróságok és hatóságok szükség esetén az állami erőszakszervezetet is igénybe vehetik döntésük kikényszerítésére. Ezekben az ügyekben gyakran ellenérdekű felek is szerepelnek, akiknek magatartását nem mi tartjuk kontroll alatt, ezért kiszámíthatatlanul viselkednek. A jogi audit célja egy olyan rendszer, metodika implementálása, amely folyamatosan nyomon követhetővé, az érintettek számára átláthatóvá tegye ezeket az ügyeket.

III. ADÓZÁS

Az adórendszer úgy épül fel, hogy a jog hipotéziseket állít fel, elképzelt tényállásokat, szcenáriókat modellez. "Ha "A" átruházza a dolgot "B"-nek az adó X%. Ha "B" "A" gyermeke, akkor nem X, hanem Y%." Bizonyos mértékig az adózás alapját képező való életben előidézett tényállások, szcenáriók rugalmasan alakíthatók, így alakíthatók az adózásra figyelemmel is. Ha pl. a harmadik országbeli "X" céget akar alapítani Magyarországon, és már anyaországában is rendelkezik céggel, célszerű, ha magyar cégének tulajdonosa a külföldi cége lesz, mert azzal alacsonyabb osztalékadó kulcs alá esik, konkrétan 30,5% helyett 0%-ot fizet. Ez a fajta tervezés (azaz, hogy "X" helyett "X" külföldi cége lesz a magyar cég tulajdonosa) adóelkerülés? Igazából két alternatív lehetőség közül "X" azt választotta, amely tanácsunk szerint neki kedvezőbb, ezzel a nyeresége 30%-át takarítva meg. Az adóelkerülés lényege, hogy az adott helyzetben fizetendő adót az ember nem fizeti be, az adótervezés lényege pedig, hogy az ember az adott helyzetet magát tervezi, választja, több lehetséges "adott helyzet" közül.

Jogi audit szolgáltatásunk egyik célja természetesen, hogy az ember ne olyan helyzetekbe kerüljön, amelyek után cégének több adót kell fizetnie. Mi megmondjuk, hogy egy adófizetési kötelezettséggel járó helyzet elkerülhető vagy nem, illetve hogyan állhat elő egy kedvezőbb adózási kötelezettséggel járó helyzet.